Little Butterfly 10. Rész / A rosszul sikerült buli / Fejezet záró rész

♦ Jimin Pov ♦


- Fel kell hívnom apát! – nyúlt zsebébe azonnal és előrántva a telefonját. Rap Monster neve jelent meg a képernyőn ami után felcsendült a a telefon csengőhangja is. Azonnal felvette és nyugodt hangon válaszolt a NamJoonnak. - Rendben! Megyünk – nézett rám mosolyogva.


- Hova megyünk Hobi? – kérdeztem, visszatéve a fotóalbumot a helyére.
- Van egy buli az egyik lánynál. Benézhetnénk… Van hozzá kedved? – Nem. Egyáltalán nincs hozzá kedvem.. Nincs kedvem az emberekhez, a zenéhez, a táncoláshoz. Én csak vele akartam kettesben eltölteni egy napot és tovább nyomozni apáink múltja után, de szemeiből ismét látszódott a vágy és ezért nem akartam volna megbántani.
- Hhhh... Menjünk – adtam neki egy apró csókot szájára. Visszasétáltunk a szobámba és a ruhás szekrényemben kezdtem kutakodni ő pedig a bőröndjéből vett ki pár ruhadarabot. Őszintén nem tudom, hogy mégis mi a francot vehetnék fel, egy értelmes göncöm sincs. Szerelmem hamarabb felöltözött majd leült az ágyam szélére. Végül kivettem egy farmert és egy pólót. Levettem a nadrágom és úgy kezdtem el kifordítani kezemben a másikat, háttal Hobinak. A szekrényem ajtaján a fényes festék tökéletesen tükrözte Hoseok arcát, aki a hátsó felemre meredt. - Hobi... – fordultam meg mosolyogva rá felhúzott szemöldökkel, akinek a tekintete egyáltalán nem rám összpontosított. 
- Ööö.... - harapta be alsó ajkát. Arca almácskái ismét pirosba borultak. 
- Mire gondolsz? – nevetettem fejem megrázva és magamra húztam nadrágom. Tudja csak ő is mennyire rossz mikor elutasítja a másik. Felvettem a pólóm is majd kb hét óra fele elindultunk a buli helyszínére, amiről gőzöm sem volt, hogy hol lehet. - Hol is van ez a buli pontosan? 
- Seohyunnál. Nem igazán ismerem a csajt, de elég jó bulik szoktak nála lenni – mondta, ami nem igazán segített. Remélem nem lesz túl messze, de egy utcával és pár háztömbbel arrébb egy kertes ház előtt álltunk meg ahonnan a dübörgő zene törte meg az utca csendjét. Az udvaron egy nagy medence volt ahol csak egy-két ember táncolt. Műanyag poharak és ruhadarabok hevertek minden felé. A bejárati ajtóhoz sétáltunk ahol már jóval hangosabban szűrődött ki a zene. - Figyelj Szépfiú – tette vállamra kezét. - nem tudom, mennyire tenne jót a hírnevünknek, ha megtudnák, hogy a híres Bangtan nagy része meleg, szóval... Ne vigyük túlzásba jó? – mondta. Nos, ezért nem akartam eljönni, mert tudtam, hogy úgysem lehetünk együtt odabent. Sóhajtottam egyet és belementem a megegyezésbe. 
- Persze. Jó. 
- Ne haragudj Jimin – simított végig, hajamon. 
- Dehogy haragszom – mosolyogtam rá. - egy utolsó csók belefér? – léptem közelebb hozzá, amire ajkaimra tapadt és vadul utat tört a számba. Elváltunk egymástól és utoljára egymásra pillantva, kinyitotta Hobi az ajtót. A zene fülsüketítően dübörgött. Ahogy körbenéztem mindenhol velünk egyidős fiúk és lányok vegyülve táncoltak hol egymásba gabalyodva hol pedig egy egészen nagy csapatba vergődve rázták magukat. 
- BARÁTAIIIM! - rohant felénk egy teljesen ismeretlen srác. - Igyatok! – nyomta Hobi kezébe a műanyag dobozban lévő löttyöt, majd ahogy a zene felgyorsult, sikítva egyet elvegyült a tömegben, akik között megláttam Sugát. 
- Ott van Suga! – ordítottam szerelmem felé hajolva majd Yoongira mutattam, aki most már nem fiúkkal körbevéve, hanem lányokkal táncolt. Egy tapodtat sem mozdulva még mindig, Suga idesietett hozzánk amint észrevett minket. 
- Eszméletlen a buli srácok! –mondta egy kicsit meginogva lábán, de ahogy kilépett a lányok fogságából azok közül követte őt három, akik egyből a csuklóinkhoz nyúltak. 
- Ne csak álljatok itt, táncoljunk! - kiabálta az én kezemet megszorító lány majd abban a pillanatban elválasztva minket egymástól három különböző irányba kezdtek minket vonszolni. Próbáltam kiszabadítani csuklómat, de őt, mit sem érdekelve ez tovább ráncigált a tömegbe, akik között Hobi fekete tincseit kerestem szememmel. Páromra se tekintve bámultam a tömeg felé, akik között megláttam őt és a lányt egy hajszálnyira egymástól. A szívem összeszorult és azt hittem, hogy itt helyben összeesek. Sosem akartam ezt látni. Valahogy gondolom megérezhette, hogy bámulják, mert fejét elkapva a lánytól az emberek között kezdett keresgélni, majd végül összetalálkozott tekintetünk. Fejemet elfordítottam majd táncoló partneremre néztem, aki őrülten táncolt előttem. 
- Figyelj.. én most…
- Jimin! – ragadta meg a kezem egy ismerős hangú gyerek, aki aztán elhúzva a lánytól elvonszolt egy folyosószerű helyre. 
- Jungkook! – kiáltottam fel örömömben, amint megfordultam és megláttam őt. 
- Huh.. hallod azt hittem már végem – lihegte a falra támaszkodva. 
- Veled is kikezdtek? 
- Ki.. és Taehyungot le is kapta egy csaj, akit majdnem felpofoztam. Most meg eltűnt. Remélem, nem azt csinálja valamelyik szobába amire.. 
- KINEK KELL CUCC? – üvöltött egy fiú egy másik helységből, amire a bulizók felsikoltottak és mindenki megindult egy irányba. 
- AZTA KURVA EZT NÉZZÜK MEG - rohant utánuk Jungkook is. Mivel nem akartam egyedül maradni ezért utána mentem. A tömeg fele visszament táncolni, míg a másik pedig egy fiú körül állt, aki cigi szerű valamiket osztogatott. - Á nem látom mi az – nyújtózkodott Kook az előtte álló emberek mögött. – Ah, hagyjuk.. – majd mellém lépve bementünk a konyhába ahol a többiek voltak.


♦ Hoseok Pov ♦ 


- Hova megyünk Hobi? - kérdezte visszatéve a fotóalbumot a helyére. 
- Van egy buli az egyik lánynál. Benézhetnénk - álltam elé és nyakára raktam a kezem - Van hozzá kedved? - eresztettem felé egy halvány mosolyt, jelezve, hogy nem muszáj elmennünk, ha nem akarja.
- Hhhh... Menjünk - adott egy apró csókot. Visszamentünk a szobájába és szekrényénél kezdett kutatni a ruhái között. Gondoltam én is átöltözöm, így kikutattam bőröndömből egy kopott farmert, egy fehér pólót és egy bőrdzsekit. Felöltözve leültem az ágyra és vártam amíg szerelmem is felöltözik. Levette nadrágját és úgy kezdte el kifordítani új ruhadarabját. Szemem megakadt fenekén és a látványtól perverz gondolataim támadtak. Széles mosoly telepedett arcomra, majd lassan megfordult és már más pontra ragadt tekintetem. 
- Hobi... - mosolygott rám Jimin felhúzott szemöldökkel. 
- Ööö.... - haraptam be alsó ajkam zavarba jőve. 
- Mire gondolsz? - nevetett fejét megrázva, majd magára húzta nadrágját, amihez egy fekete trikót választott. Hét óra fele elindultunk az említett lány háza felé. - Hol is van ez a buli pontosan? - kérdezte Jimin. 
- Seohyunnál. Nem igazán ismerem a csajt, de elég jó bulik szoktak nála lenni - mondtam. Pár háztömbbel később egy kertes ház előtt álltunk meg. A dübörgő zene még az utcán is kellemetlen hang zavart okozott. Az udvaron egy nagy medence volt, az mellett pedig egy grill sütő. Műanyag poharak és ruhadarabok hevertek minden felől, amiből arra lehetett következtetni, hogy a buli már javában tart. Az ajtó előtt megálltunk, majd sóhajtva Jiminre néztem. - Figyelj Szépfiú - tettem vállára a kezem. - nem tudom mennyire tenne jót a hírnevünknek, ha megtudnák, hogy a híres Bangtan nagy része meleg, szóval... Ne vigyük túlzásba jó? - mondatomra Jimin felemelte a szemöldökét és értetlenül meredt rám. Nem igazán akart válaszolni, aztán mély levegőt véve bólintott egyet. 
- Persze. Jó. 
- Ne haragudj Jimin - simítottam végig hajkoronáján.  
- Dehogy haragszom - mosolygott. - egy utolsó csók belefér? - lépett közelebb hozzám. Nem válaszolva kérdésére ajkamat az övére tapasztottam és nyelvemmel az övét kezdtem masszírozni. Elváltam tőle és egy utolsót pillantva rá kinyitva az ajtót beléptünk a hatalmas házba. A zene a lehető leghangosabban dübörgött, amire látszólag a fél Iskola nevetve ugrált. 
- BARÁTAIIIM! - rohant felénk egy teljesen ismeretlen srác. - Igyatok! - nyomta a kezembe az ő általa kiszedett puncsot, majd a zene felgyorsult ritmusára sikítva tovább ment. 
- Ott van Suga! - ordított a fülembe Jimin, bár még így is alig hallottam. Rá mutatott tagunkra, aki lányokkal körbe véve táncolt. Yoora hol lehet? Felénk fordult, majd odasietett hozzánk.
- Eszméletlen a buli srácok! - éppen hogy odaszólt hozzánk, követte őt három lány, akik egyből a csuklóinkhoz nyúltak. 
- Ne csak álljatok itt, táncoljunk! - kiabálta a Jimin kezét megszorító lány és abban a pillanatban három különböző irányba kezdtek minket vonszolni. Próbáltam szemmel követni szerelmemet, de egy idő után elvesztettem a tömegben. Az ismeretlen lány egyre jobban hozzám simult, én pedig a zsúfolt tömegtől sehogy nem tudtam távolabb mozdulni, így csak táncoltam vele tovább. Három szám ment le lassan amíg ezzel a lánnyal táncoltam ő pedig egyre közelebb próbált húzódni hozzám, egészen addig amíg levegő is alig volt köztünk. Szememmel Szerelmemet kezdtem keresni. Senkihez se akarok ilyen közel lenni, csak hozzá. Tekintetem megakadt rajta, ő pedig engem bámult, majd ahogy összenéztünk el is fordította fejét. Ha megharagszik rám azt tuti nem bírom ki. Visszafordultam a lányhoz, akinek a nevét azóta se tudtam. Egyre gyorsabbnak és gyorsabbnak éreztem a zenét. A lábam kezdett zsibbadni én pedig egyre jobban fáradtam. 
- Kérsz valamit inni? - hajoltam párom füléhez, hogy megkérdezzem. 
- Egy puncsot elfogadok - bólogatott, azzal elindultam a konyhapult felé, ahol a kért italt találtam. Vettem elő két műanyag poharat és mindkettőbe kiöntöttem az adagot. Suga lépett mellém és átölelte vállamat. 
- Haver... Engem... - lihegte - Ezek a csajok... Jézusom Yoorát akarom! - támaszkodott meg a pulton. Ráemelve tekintetem csak megráztam fejem és elnevettem magam. 
- Miért nincs itt? - kérdeztem. 
- Az apja... Hagyjuk - legyintett, azzal elhalkult a zene és egy ismerős srác felállt az étkező asztalra és két zacskót emelt fel a magasba. 
- KINEK KELL CUCC? - üvöltött fejét hátra döntve, mire a társaság 90%-a sikítva kezdett tapsolni, majd visszakapcsolták a zenét. Suga rám nézve felhúzta a szemöldökét. RapMonster és Jin észre véve minket hozzánk sietett. 
- Gyerekek! - vigyorgott leaderünk - Szereztem kettőt - mutatta a tenyerében fekvő két spanglit - arra gondoltam... Esetleg... 
- Én benne vagyok - vágott a szavába Yoongi. 
- Hát... Azt hiszem én is - fontam össze mellkasom előtt a karjaim. Taehyung jelent meg Rapmonék mögött.
- Srácok képzeljétek el... Huuu... Ooo... - vette észre a Namjoon kezében fekvő füves cigit. - mit akartok ezekkel? 
- Feldugni a seggünkbe V - forgattam a szemem. 
- Elfogjuk szívni? - nyelt egyet rám meredve.
-Természetesen csak ha benne vagy - tette Jin Tae vállára a kezét. Jimin és Jungkook jöttek felénk. 


♦ Jimin Pov ♦ 

- Szépfiú! – indult felém Hoseok, de túlságosan haragudtam rá ahhoz, hogy most a karjaiba ugorjak. Tekintetem NamJoonra fordítottam, aki értetlenül nézett ránk majd Jin felé fordult. 

- Az minek? – mutattam a Rap Monster kezében lévő két cigire, ami biztos, hogy nem csak sima dohánnyal volt megtöltve. 
- Arra gondoltunk, hogy esetleg kipróbálhatnánk - nézett Taehyung Jungkookra, majd rám. – ti is benne vagytok? 
- Persze! - ugrott V mellé Jungkook. - Ki kezdi? - állt izgatottan. 
- Kook... Biztos, hogy te is...? - nézett rá párja tarkóját vakargatva. 
- Ne csináld már Tae! Ne kezelj gyerekként! - fonta össze mellkasánál karjait. V csak megrázta a fejét és Kook derekát átölelve egy puszit nyomott a homlokára majd Jungkook felsóhajtott. - Kezdjük már! 
- Jimin? – nézett rám aggódóan Jin. 
- Hát... – bevallom, egyszer mindenképp ki szerettem volna próbálni a drogot. – legyen.
- Van valakinél gyújtó? - nézett körbe RapMon, majd az egyik spanglit lerakta a konyha pultra maga mögé. 
- Nálam van – húzta ki farzsebéből a tárgyat. - Tessék – nyújtotta oda RapMonnak. 
- Kezdjem én? - nézett körbe a szőkeség, amire bólogatni kezdtünk. Sóhajtott egyet, majd meggyújtotta az ujjai között lévő cigit. Még egyszer körbe nézett rajtunk végül szájába vette és hosszan szívni kezdte. Becsukta a szemét, úgy fújta ki lassan a füstöt feje fölé. Szeme felpattant és hátra lépett egyet. - Huh... - nézett a padlóra - megszédültem. 
- Milyen volt Namjoon? - érdeklődött azonnal mellé lépve Kook. 
- Azt hiszem... Egész jó - mosolyodott el. 
- De tessék, próbáld ki - nyújtotta át neki. 
- Ó... Hát... Izé... Én még... 
- Sose cigiztél még igaz? - nevetett Suga rajta. Ami azt illeti még én sem.. 
- Még nem... - hajtotta le a fejét Kook. 
- Jó... Figyelj - kezdte oktatni V. - szívj bele és mikor a szádban van, tüdőzd le. Letüdőzni pedig úgy kell, hogy a füstre, ami a szádban van, veszel még egy kis levegőt. Ezután tartsd bent egy-két másodpercig, majd fújd ki. Érted? – szavait próbáltam memorizálni, hogy ne tűnjek majd kezdőnek. 
- Aha - azzal bevette a szájába és követte Tae utasításait. Miután kifújta a füstöt, elkapta a köhögési roham. Mindenki felnevetett rajta, habár én annyira nagyon nem nevettem a helyzeten, mert egyszer rám is kerül sor. 
- Jól vagy? – mosolygott rá halványan párja. 
- Ez kurva jó! - kiáltott fel Jungkook amin szintén csak nevetni tudtunk és tovább adta a spanglit V-nek, aki már felbátorodva szívott bele, majd kikerekedett szemekkel Sugának adta. 
- Yoorának erről nem kell tudni, jó? - nézett körbe, majd ő is beleszívott. Miután kifújta a füstöt, hevesen kezdte el rázni a fejét és Hobi kezébe nyújtotta át. Karjaim összefontam mellkasom előtt és úgy meredtem rá az egyik szemöldökömet felhúzva. Kíváncsi vagyok neki milyen lesz a reakciója. Nem habozott tovább, beleszívott majd kifújva a füstöt megszédült és a mögötte lévő konyha pultnak támaszkodott. 
- Minden rendben? – lépett mellé Suga nevetve. 
- Persze – mosolygott ő is, majd felém nyújtotta a cigit. Egy darabig bámultam a mindössze négy cm nagyságú drogra, hogy megtegyem e, de végül elvettem ujjai közül. - Jimin – szólt hozzám Hoseok akire megpróbáltam minél érzelem mentesebb arccal nézni. - Ha ez az első, akkor... Tudod... Megszívod, a szádban tartod, majd egy kis levegővel letüdőzöd és kifújod.
- Értettem – motyogtam magam elé majd remegő kézzel a számhoz emeltem és megszívtam egy kicsit és azonnal kifújtam a füstöt. A keserű íz szétterjedt a számban és a nyálam is olyan ízű lett. Megköszörültem a torkom és elfordulva tőlük köhögésbe törtem ki, amire elfogta őket a nevetés.

- Hé, minden oké? – simított hátamra Hoseok. 

- Ne érj hozzám, jól vagyok! - hessegettem le kezét magamról. 
- A két hős szerelmesünk között elég feszült a hangulat. Mi van már? 
- Ahj. Semmi – fordultam vissza a többek felé majd Jinnek adtam oda ezt a mérget. 
- Jimin morcos - mondta, majd elszívta a végét, amire ciccentettem egyet. Elnyomta a csikket és a földre dobta azt. Sóhajtottam egyet és tincseim közé túrtam majd morcosan Hobira néztem. Még egy bocsánatot sem kért vagy valami.. 
- Szerintem menjünk vissza táncolni - vigyorgott Rap Monster és elindult a tömeg felé, mi pedig követtük őt. Újra táncolni kezdtünk, és csapatunkba bevegyült néhány lány, akik Sugára, Rap Monsterre és Taera simultak amit Jin és Jungkook nem jó szemmel nézett végig addig, amíg a fiúk rájuk nem untak. Körülbelül egy órán keresztül táncoltunk, amikor a zene hirtelen elhallgatott és a bejárati ajtó kicsapódott a falnak. Az ajtóban három jól felszerelt rendőr állt. A tömeg megfagyott és mindenki egy szót sem szólva a három pasasra meredt. 
- Jól van fiatalok, ennek a bulinak most van vége! - kiabált közülük egy kopasz, magas faszi majd beléptek a házba és szemükkel átfésülték a nappalit. - Várj csak! - állította meg az egyik társa a másikat a konyhapulthoz haladva. - Ez mi lenne? - emelte fel a RapMonster által lerakott füves cigit. - MÉGIS KINEK A HÁZA EZ? - ordibált torka szakadtából. 
- Az enyém – szaladt le a lépcsőn egy lány, aki valószínűleg Seohyun volt. - De esküszöm ezt nem én hoztam! – próbálta a karjába akaszkodva győzködni a rendőrt. 
- Rendben, most szépen egytől egyig át kutatunk benneteket, aztán pedig akinél nem találunk, semmit az haza mehet - jelentette ki fejét rázva a harmadik rendőr is. Aggódó szemekkel összenéztünk a többiekkel. Nincs nálunk több, legalábbis remélem RapMonnál nincs több.


♦ Hoseok Pov ♦

- Szépfiú! - indultam felé, de ő rám se nézve tekintetét hol NamJoonra, hol az ő tenyerére helyezte. 

- Ez minek? - kérdezte értetlenkedve. 
- Arra gondoltunk, hogy esetleg kipróbálhatnánk - nézett Taehyung Jungkookra, majd Jiminre. - ti is benne vagytok? 
- Persze! - ugrott V mellé Jungkook - Ki kezdi? - állt izgatottan. 
- Kook... Biztos hogy te is...? - nézett rá párja tarkóját vakargatva. 
- Ne csináld már Tae! Ne kezelj gyerekként! - fonta össze karjait. V csak megrázta a fejét és derekát átölelve egy nem túl feltűnő puszit nyomott a homlokára. Jungkook sóhajtott egyet. - Kezdjük már! 
- Jimin? - kérdezte őt is Jin. 
- Hát... - akadt el egy pillanatra - legyen. 
- Van valakinél gyújtó? - nézett körbe RapMon, majd az egyik spanglit lerakta a konyha pultra. 
- Nálam van - nyúlt farzsebéhez Suga - Tessék - azzal átnyújtotta NamJoonnak azt. 
- Kezdjem én? - nézett körbe, amire bólogatni kezdtünk. Sóhajtott egyet, majd meggyújtotta az ujjai között heverő füves cigit. Még egyszer körbe nézett rajtunk, mi pedig türelmetlenül vártunk. Szájába vette és hosszan szívni kezdte. Becsukta a szemét, úgy fújta ki lassan a füstöt. Szeme felpattant és hátra lépett egyet. - Huh... - nézett a padlóra. - megszédültem. 
- Milyen volt Namjoon? - érdeklődött a mellette álló Kook. 
- Azt hiszem... Egész jó - mosolyodott el. 
- De tessék próbáld ki - nyújtotta át neki. 
- Ó... Hát... Izé... Én még... - kezdett magyarázkodni.  
- Sose cigiztél még igaz? - nevetett Suga. 
- Még nem... - hajtotta le a fejét legfiatalabb tagunk. 
- Jó... Figyelj - kezdte oktatni V. - szívj bele és mikor a szádban van, tüdőzd le. Le tüdőzni pedig úgy kell,hogy a füstre ami a szádban van, veszel még egy kis levegőt. Ezután tartsd bent egy-két másodpercig, majd fújd ki. Érted? 
- Aha - azzal bevette a szájába és követte Tae utasításait. Miután kifújta a füstöt, szakadozó köhögésbe kezdett. Egyszerre kapott el mindannyiunkat a nevetőgörcs, majd lassan abbahagyta. 
- Jól vagy? - mosolygott rá halványan Taehyung.
- Ez kurva jó! - csattant fel Jungkook amin szintén csak nevetni tudtunk és tovább adta a spanglit. V már felbátorodva szívott bele egy mélyet, majd kikerekedett szemekkel Sugának adta. 
- Yoorának erről nem kell tudni, jó? - nézett körbe, majd hallgatva a nevetésünk ő is letüdőzte a füstöt. Miután kifújta azt, hevesen kezdte el rázni a fejét és az én kezembe nyomta. Rámeredtem és ujjaim között kezdtem forgatni. Jiminre néztem, aki mellkasa előtt összefont karokkal bámult rám egyik szemöldökét felhúzva. Aish... Teljesen megsértődött rám a csaj miatt. Sóhajtottam egyet majd és is megszívtam. A füst szétáradt a tüdőmben, ez azonban teljesen más volt mint egy egyszerű cigi. Könnyűnek éreztem a mellkasam, a torkom pedig simává vált. Kifújva a füstöt, majd hirtelen, mint aki az első cigijét szívja megszédültem és a mögöttem lévő konyha pultnak támaszkodtam. 
- Minden rendben? - nevetett Suga. 
- Persze - mosolyogtam én is, majd Jiminnek nyújtottam át. Remegve nézte a már alig négy centi hosszú spanglit. Valószínűleg úgy mint Jungkook, ő se cigizett még soha. - Jimin - szóltam hozzá, mire érzelem mentes arccal rám nézett. - Ha ez az első, akkor... Tudod... Megszívod, a szádban tartod, majd egy kis levegővel letüdőzöd és kifújod - mondtam féltve szerelmemet. Nem akarom, hogy rosszul süljön el. 
- Értettem - mondta a zenétől nem is hallhatóan. Bizonytalanul szájához emelte, majd egy kicsit szívott rajta, ami után gyorsan ki is fújta a füstöt. Megköszörülve a torkát elfordult tőlünk és ő is köhögni kezdett amit rajtam kívül mindenki nevetéssel kísért. Odaléptem hozzá és hátára raktam a kezem. 
- Hé minden oké? - kérdeztem hozzá hajolva. 
- Ne érj hozzám, jól vagyok! - hessegette le kezemet magáról. Pár pillanatig bámultam őt, majd hátrébb léptem. 
- A két hős szerelmesünk között elég feszült a hangulat - ugrált Suga tekintete köztünk.- Mi van már? 
- Ahj. Semmi - fordult vissza Jimin és Jinre hagyta az utolsó szívást. 
- Jimin morcos - mondta, majd elszívta a végét Jin, mire Jimin csak felhorkant. 
Elnyomta a csikket legidősebb tagunk és a földre dobta azt. Jimin beletúrt a hajába és sóhajtva egyet küldött felém egy sértődött pillantást, amitől egyre rosszabbul éreztem magam. Valahogy nagyon ki kell őt engesztelnem. 
- Szerintem menjünk vissza táncolni - vigyorgott Rap Monster és elindult a tömeg felé, mi pedig követtük őt. Újra táncolni kezdtünk, és csapatunkba bevegyült néhány lány, akik Sugára, Rap Monsterre és Taere simultak amennyire csak tudtak. Körülbelül egy órán keresztül tartott önfeledt táncunk, amikor a zene elhalkult és éles ajtó csapódásra kaptuk fel a fejünket. Az ajtóban három jól felszerelt rendőr állt. 
- Jól van fiatalok, ennek a bulinak most van vége! - kiabált egy kopasz fazon övén megtámasztva két hüvelyk ujját. 
- Várj csak! - állította meg az egyik társa a konyhapulthoz haladva. - Ez mi lenne? - emelte fel a Rap Monster által lerakott füves cigit. - MÉGIS KINEK A HÁZA EZ? - ordibált torka szakadtából. 
- Az enyém - szaladt le a lépcsőn a tulaj. - De esküszöm ezt nem én hoztam! - próbálta győzködni a rendőrt. - Rendben, most szépen egytől egyig át kutatunk benneteket aztán pedig akinél nem találunk semmit az haza mehet - jelentette ki fejét rázva a harmadik tag is. A banda minden tagja összenézett a másikkal. Nincs nálunk több. Nem fognak nálunk találni semmit.
- Gyere csak ide! - mutatott egyikőjük egy fiúra a tömegből. Társa megmotozta, majd mikor semmit nem találtak nála az ajtó felé lökték. - Te! - mutatott egy másikra, majd őt is tovább engedték. 
- Uram ez nagyon sokáig fog tartani így! - szólt társa. 
- Nem érdekel. Te! - bökött Taehyung felé. 
- Én? - nézett kikerekedett szemekkel tagunk, majd félve Jungkookra pillantott. A rendőr mellé lépett, aki dzsekije zsebéből egy kis zacskót tele fehér porral húzott ki. Megfagyott bennem a levegő és szám elé kapva a kezem végig néztem a tömegen. Ez mégis mi a fene? Honnan van ez V-nek? Sehogy nem juthatott hozzá. Mi a franc történik? 

- Na, tessék. Kokain mi? ESZEDNÉL VAGY TE FIAM? - ordított a kopasz rendőr V-re, aki ugyanolyan ledöbbenten meredt a zacskóra mint mi - Vidd ki a kocsiba - utasította társát, aki Tae kezét szorosan összekulcsolva kivezette a házból. Jungkook lendületet véve magán megindult felé, de Suga pólójától visszahúzta. - Nem tetszik nekem az a banda - mutatott felénk, társa pedig megindulva hozzánk kihúzta Rap Monstert a tömegből és zsebébe nyúlt és egy hasonló zacskót húzott ki belőle. NamJoon szemei kikerekedtek és hitetlenül bámulta a fehér port. Hogy a jó életbe került ez hozzá? Zsebembe nyúlva le ellenőriztem, hogy nálam is van e, de semmit nem találtam. - Chh. Menők vagytok mi? Csak azt hiszitek. Vidd ki ezt is a kocsihoz - lökte őt is a társához mire az egész terembe sugdolózni kezdtek. Jin Sugába és Jungkookba kapaszkodva bámulta párját könnyes szemekkel. Jiminnel összefordulva lesokkolva bámultuk egymást. 

- Ugye neked nincs a zsebedbe? - suttogtam szinte nem is hallhatóan. Lehajtotta a fejét és zsebében kezdett kutatni. Újra rám nézett majd megrázta a fejét. Az egyik rendőr CB rádiójába suttogott valamit, majd végig nézett rajtunk még utoljára. 
- Na, gyerekek, menjetek haza! - utasított minket, mire Jin és Jungkook azonnal kitört az ajtón, mi pedig követtük őket. V és Rapmon a kocsira szorítva álltak, miközben kezükre bilincset raktak. 
- Ne!! Kérem ne vigyék el őket! - rohant NamJoonhoz Jin, akit a rendőrök alig tudtak elráncigálni tőle. Tehetetlenül álltunk és bámultuk őket. 

- Menjenek innen kérem! Holnap a szüleik kifizethetik az óvadékot - mondta egyikőjük. - Maga meg... - választotta végül el Rap Monstertől párját. Jin könnytől csillogó szemmel meredt RapMonster felé. 

- Nem lesz semmi baj - mosolygott Rapmon bíztatás képp. Jin most már teljesen elgyengülve fogott hangos sírásba. Suga sietett hozzá, megóvva az összeeséstől. Jungkook keserves sírógörcs közben engedte el szerelmét, akit benyomtak a kocsiba, mellé pedig Rapmont. Jin még jobban kezdett sírni, majd ellökte magától Sugát és kirohant az úttestre, ahonnan már elindult a rendőr autó. Suga vissza sietett hozzá, majd én is követve mellé léptem. Lerogyott a földre és ordítva kezdett fulladozni a könnyeitől. Letérdeltünk hozzá és nyugtatni próbáltuk, míg Jungkook Jimin karjai között sírt. Keserves sírásaikra mi is szipogni kezdtünk. 
- Jin, semmi baj - próbáltam erőt gyűjteni a beszédhez - a szülei kifizetik az óvadékot. Holnap már kint lesz. - mondtam, mire felhúzott térdeire lehajtotta a fejét és próbált csillapítani sírásán. Egész testében remegve állt fel a földről és megindult az úttesten. 
- Hova mész? - követte szemével Suga. 
- Szólok a szüleiknek - szipogta szemét törölgetve és gyorsított a tempóján. 
- Megyek veled - sietett mellé Jungkook kiszabadulva Jimin karjai közül. Hárman néhány óvatos pillantást váltottunk. 
- Nem engedhetjük őket el egyedül ilyen állapotban - túrt a hajába Jimin. 
- Menjünk - legyintettem nekik megindulva Jin és Jungkook után. Két utca után befordultunk balra, majd az utca végén RapMon háza előtt álltunk meg. Jin vadul csengetni kezdett, mire NamJoon apja nyitott ajtót pizsamában kócos hajjal. 
- SeokJin, mégis mit kerestek itt ilyenkor? Nincs itthon NamJoon - támaszkodott az ajtófélfának. 
- Erről van szó. Volt egy buli. És bevitték az őrségre. Ki kell hoznia, könyörgöm! - markolta meg Jin az előtte álló ruhadarabját ismét feltörő sírással. 
- Mi a csudáról beszélsz? Milyen buli? Miért vitték be és hova? MI A FRANCOT CSINÁLT MÁR MEGINT AZ AZ ESZETLEN? - ordibált NamJoon apja. 
- Kérem... Ki kell onnan jönnie - törölte meg a szemét tagunk. 
- Jézusom. Szálljatok be a kocsiba, jövök mindjárt - mutatott az utcán parkoló hét személyes autóra. 
Jin, Suga és én beültünk leghátulra, előttünk pedig Jimin és Jungkook várta hogy elinduljunk. Pár perc múlva összeszedve magát beült NamJoon apukája a vezető ülésbe és a lehető leggyorsabban kezdett menni. 
- El kell mennünk V szüleihez! - kiabált kétségbe esve Kook. 
- Mondjátok az utat!
Elvezettük a házhoz, majd miután kinyögtük mi is történt, tagunk anyukája lefehéredve ült be a kocsiba könnyeivel küszködve. Ahogy beértünk a rendőrséghez, szinte egyszerre ugrottunk ki a kocsiból és rohantunk be a váróterembe. 


♦ Jimin Pov ♦ 


- Gyere csak ide! – mutatott a tömegből egy nem túl józan gyerekre a kopasz rendőr. Kilépett közülünk és kezét hátra fogva megmotozták majd az ajtó felé lökték. - Te! – mutatott egy másikra. Átkutatta, míg társa lefogta a gyereket majd őt is elengedték.
- Uram ez nagyon sokáig fog tartani így! – szólt társa. 
- Nem érdekel! Te! – mutatott V felé a rendőr. 
- Én? – nézett kikerekedett szemekkel V majd Jungkookra nézett, akinek már a szemébe könnyen gyűltek. Kilépett V közülünk és dzsekije zsebébe nyúlva egy kis tasakot húzott ki belőle a férfi, amire mindannyian a szánk elé kaptuk a kezüket. Ez mi? Mégis hogy? Még csak nem is ilyen fajta drogot próbáltunk ki! 
- Na, tessék! Kokain mi? ESZEDNÉL VAGY TE FIAM?! – ordított V-re, akin pont ugyanolyan ledöbbenés volt, mint rajtunk. – Vidd ki a kocsihoz – utasította társát, mire az szorosabban összekulcsolva V kezeit kivezette a házból, aki után megindult volna Jungkook ha nem húzza vissza pólójánál fogva Suga. – Nem tetszik nekem az a banda – bökött fejével felénk majd társa megindult felénk és Rap Monstert húzta ki közülünk, akinek szintén dzsekije zsebéből elő húzott két zacskónyi fehér porral teli tasakot. Szemei kikerekedtek amint meglátta a rendőr kezébe és ledöbbenve felénk fordult. - Chh.. Menők vagytok mi? Csak azt hiszitek. Vidd ki ezt is a kocsihoz – Jin teljesen ledöbbenve kapaszkodott már Jungkook karjába és Suga vállába. Hobira néztem, aki ugyanolyan aggodalommal teli szemeivel felém fordult. - Ugye neked nincs a zsebedbe? – suttogta alig érthetően, amire belenyúltam zsebeimbe és hál istennek semmi más nem akadt kezem ügyébe csak a telefonom. Újra rá néztem és lassan megráztam a fejem. Egy rendőr maradt bent majd újra végig nézve rajtunk morgott egyet, és övéről leemelte a kézi CB rádióját é elfordulva tőlünk belebeszélt. – Na, gyerekek, menjetek haza! – utasított minket majd Jin és Jungkook azonnal kiszaladtak az ajtón. majd utánuk mi is. A kocsira nyomták őket fejüknél fogva és kezükre bilincset tettek közben. - Nee!! Kérem, ne vigyék el őket! – rohant NamJoonhoz Jin akit a rendőrök alig tudtak róla leráncigálni. Jungkook is V-hez sietett és szorosan magához ölelte. - Menjenek, innen kérem! Holnap a szüleik kifizethetik az óvadékot! Maga meg… - Fogta meg Jint, karjánál fogva, aki még mindig RapMont ölelte, de a rendőr jóval erősebb volt nála és elválasztotta őket egymástól. - Nem lesz semmi baj – mosolygott rá NamJoon amire hangos sírásba fogott Jin és Suga lépett mellé, hogy megóvja az elájulástól. Jungkook pedig sírva elengedte Taehyungot akit a fejénél lenyomva a kocsiba nyomtak, mellé pedig Rap Monstert. Jin még jobban sírni kezdett és a dühtől kiszabadult Suga karjai közül, a kocsi pedig elindult mire ő az úttestre kifutva utána szaladt. Jungkookhoz siettem és karjaim közé fogtam, hogy lenyugtassam egy kicsit, Hobi pedig Sugával együtt Jin után szaladtak, aki már a kövesút közepén térdre rogyva sírt és üvöltött.
- Nyugi Jungkook, nem lesz semmi baj! – simítottam hajára miközben ő a mellkasomba bújva sírt. Az úttesten pedig Jint próbálták nyugtatgatni Sugáék, majd Jin megától felállva elindult előre. 
- Hova mész? – szólt utána Suga.
- Szólok a szüleiknek - szipogta Jin szemét törölgetve és gyorsított tempóján. 
- Megyek veled - ugrott ki Jungkook karjaim közül és Jin mellé sietett. Összenéztünk hárman és ekkor vettem észre, hogy ők is sírtak egy kicsit. 
- Nem engedhetjük őket el egyedül ilyen állapotban – túrtam hajamba és Jinék után néztem. 
- Menjünk – legyintett Hoseok és a két fiú után indultunk. 
 A sötét és kihalt utca után befordultunk balra, majd jó pár háztömb végén egy nagy kúria előtt álltunk meg és Jin vadul csengetni kezdett, mire hál istennek elég hamar egy magas, pizsamában lévő, kócos hajú férfi nyitott ajtót. 
- SeokJin, mégis mit kerestek itt ilyenkor? Nincs itthon NamJoon - támaszkodott az ajtófélfának. 
- Erről van szó. Volt egy buli. És bevitték az őrségre. Ki kell hoznia, könyörgöm! - markolta meg Jin, pólójánál fogva NamJoon apját. 
- Mi a csudáról beszélsz? Milyen buli? Miért vitték be és hova? MI A FRANCOT CSINÁLT MÁR MEGINT AZ AZ ESZETLEN? – ordibált. 
- Kérem... Ki kell onnan jönnie – könyörgött továbbra is Jin, szemét törölgetve. 
- Jézusom. Szálljatok be a kocsiba, jövök mindjárt - mutatott az utcán parkoló hét személyes autóra. Jungkookkal együtt beültünk az utastér legelejére, mögénk pedig Suga, Jin és Hoseok ült. Pár perc elteltével, a már összeszedett apuka, a vezető ülésbe és a lehető leggyorsabban elhagytuk az utcát. 
- El kell mennünk V szüleihez! - kiabált fel kétségbe esve Kook. 
- Mondjátok az utat!
Suga és Hoseok adták az utasításokat az úrnak melyik sarkokon forduljon be, majd végül megálltunk a ház előtt. Rap Monster apukája kiszállt és visszatérve V anyukájával, vérbe fagyott arccal a kocsiba ült, majd elmeséltük neki a történeket, ami után a könnyeivel próbált küzdeni. Ahogy beértünk a rendőrséghez, szinte egyszerre ugrottunk ki a kocsiból és rohantunk be az őrségre. 
- Maradjatok itt - mondta RapMon apja. - megpróbáljuk elintézni - sóhajtott, majd befordult az egyik folyosón. Jin és Jungkook egymás mellett álltak, ledermedve a felnőttek után nézve. 
- Szerinted ki tudják fizetni? - nyelt egyet Jungkook kétségbeesetten Jinre nézve. 
- Taehyungék biztos - ölelte át a vállát. - RapMonék viszont.... Ahh fogalmam sincs Kook. 
- Minden rendben lesz Jin – lépett mellé Hoseok, a magasabbik vállát megsimogatva. - Valahogy biztos megoldják – Jin nem válaszolt, csak némán leült a mögötte lévő padra, majd Jungkook is követte mozdulatsorát és vállára fektette fejét miközben szemeiből újra előtörtek a könnyek. Én is leültem melléjük és Hoseok is. Suga pedig fel-alá járkált maga elé motyogva valamit. Körül-belül két óra telt el úgy, hogy két tagunk sírását hallgattuk. Egyikünk sem váltott egy szót sem az óta senkivel. Keresztbe fontam karjaim mellkasom előtt és az idegességtől egyre nagyobbak kezdtem sóhajtozni és a lábaim is remegésbe kezdtek. 
- Jól vagy Jimin? – fordult felém Hoseok. 
- Nem – mordultam rá majd elfordítottam fejem tőle és úgy vettem egy mély levegőt. Iszonyatosan megbántott azzal, hogy közel engedte magához azt a lányt, még ha csak azért is tette, mert, a bandának ilyen híre van. De valahogy mégsem tudtam rá teljesen haragudni. 
- Ha-haragszol rám? – kérdezte meg ismét felém fordulva, amire én is felé fordultam egész testemmel és szemeibe néztem. 
- Én csak akartam egy napot kettesbe veled. Tudod, hogy semmit nem csinálunk, csak feküdni egész nap összebújva, megnézni egy filmet, vagy bármit csinálni. Ketten. Megcsókolni akkor, amikor akarlak, ott ahol akarlak és nem azt akartam nézni, ahogy lányokkal egymásba fonódva táncolsz egy buli közepén - elfordította tekintetét rólam és hátra dőlve a falnak cipőjét kezdte nézni. 
- Bocsánat... Csak akartam egy közös programot. Azt hittem más lesz. De teljesen igazad van. Én is százszor jobban töltöttem volna kettesben a napot. Az a lány meg csak egy lány. Engem nem érdekelnek a lányok. Csak is a Bangtan miatt táncoltam vele. Kérlek, ne haragudj rám Jimin - zártam be tenyerei közé mindkét kezem, majd egy apró puszit adott rá. Kezeinkre néztem és elgondolkoztam, hogy mi is lenne, ha most ezt soha többet nem látnám. Nem látnám többet azt, ahogy kedvesen simogatja karom, vagy fogja azt. 
- Ahh. Jól van – ráztam meg a fejem. 
- Megbocsájtasz? – mosolygott rám. 
- Nem is tudnék haragudni Hobi – csúsztam hozzá közelebb és fejem vállára dőltöttem. - de ígérj meg valamit. 
- Mégpedig? 
- A holnapi napot bezárkózva a szobába töltjük csak mi ketten. Oké? 
- Persze. Ezt megígérem – arcom nyaka hajlatába fúrtam és a szokásos kölnije illatát ismét megéreztem, amit nem győztem belélegezni. 
- Szerinted kijöhetnek? – vettem lejjebb a hangom. 
- Rapmon apukája irtó okos. Meg fogja oldani. Az óvadékot, pedig ha nem tudja kifizetni, V anyukája biztos ad kölcsön neki. 
- Remélem – sóhajtottam egyet majd pilláimat lehunytam és a fáradtság túl erős volt már ahhoz, hogy elnyomjon az álom. 



♦ Hoseok Pov ♦ 



- Maradjatok itt - mondta RapMon apja. - megpróbáljuk elintézni - sóhajtott, majd befordult az egyik folyosón. Jin és Jungkook egymás mellett álltak talpig lefehéredve és kétségbe esetten meredtek a felnőttek után. 
- Szerinted ki tudják fizetni? - nyelt egyet Jungkook kétségbeesetten Jinre nézve. 
- Taehyungék biztos - ölelte át a vállát a fiatalabbnak bíztatás képp. - RapMonék viszont.... Ahh fogalmam sincs Kook - kezdett el ismét remegni a hangja. 
- Minden rendben lesz Jin - léptem mellé hátára rakva a kezem - valahogy biztos megoldják - nem válaszolt, csak kiállt közülünk és leült egy padra, könyökével megtámaszkodva térdein, ezzel jelezve, hogy nem szeretné a nyugtatgatásunk. 
Jungkook követte és vállára fektette a fejét, miközben könnycseppek folytak végig arcán. Jimin is helyet foglalt egy mellettük lévő padon én pedig mellé ültem. Suga fel-alá járkált maga elé motyogva valamit. 
Körül - belül egy óra telt el, csak két tagunk sírását hallva. Jimin a száját beharapva vizsgálta a padlót meg sem szólalva. Keresztbe fonta a karját mellkasa előtt és a mögötte lévő falnak támasztotta a fejét. Nagyokat sóhajtott miközben lábát egyre gyorsabban rázta. 
- Jól vagy Jimin? - fordultam felé. 
- Nem - mordult egyet, majd abbahagyta lába rázását.
Fejét elfordította tőlem és úgy vett egyre mélyebben levegőt. Nem tudom pontosan hogy miattam ennyire ideges, vagy RapMonék miatt. Térdemen megtámaszkodva beletúrtam a hajamba majd felé fordultam. 
- Ha-haragszol rám? - kérdeztem meg megfeszült vállakkal. Felém nézett és végig mérve sóhajtott egyet, majd egész törzsével szembe fordult velem. 
- Én csak akartam egy napot kettesbe veled. Tudod, hogy semmit nem csinálunk, csak feküdni egész nap összegabajodva, megnézni egy filmet, vagy bármit csinálni. Ketten. Megcsókolni akkor amikor akarlak, ott ahol akarlak és nem azt akartam nézni ahogy lányokkal egymásba fonódva táncolsz egy buli közepén - nézett a szemembe rezzenéstelen arccal. Hatalmas baromnak érzem magam. Rászánhattam volna a napom arra az emberre, akit a világon mindennél jobban szeretek, ehelyett idegen lányokkal táncolok és most itt ülök a rendőrségen. A lehető legjobban elszégyelltem magam, majd hátra dőlve elszakítottam tőle tekintetem és a cipőmre néztem. 
- Bocsánat... Csak akartam egy közös programot. Azt hittem más lesz. De teljesen igazad van. Én is százszor jobban töltöttem volna kettesben a napot. Az a lány meg csak egy lány. Engem nem érdekelnek a lányok. Csak is a Bangtan miatt táncoltam vele. Kérlek ne haragudj rám Jimin - zártam be tenyereim közé mindkét kezét, majd egy apró puszit adtam rá. Komoly arccal nézte a kezem. Ujjammal kézfejét simogattam, miközben válaszra vártam. 
- Ahh. Jól van - rázta meg a fejét. 
- Megbocsájtasz? - mosolyogtam rá. 
- Nem is tudnék haragudni Hobi - csúszott hozzám közelebb, fejét vállamra döntve - de ígérj meg valamit. 
- Mégpedig? - néztem szemem sarkából, miközben ujjaimat az övéi közé helyeztem.
- A holnapi napot bezárkózva a szobába töltjük csak mi ketten. Oké? 
- Persze - mosolyogtam szélesen - ezt megígérem - arcát nyakam hajlatába fúrta, majd lehunyt szemekkel aprókat kezdett szippantani a levegőből. 
- Szerinted kijöhetnek? - kérdezte halkan.
- RapMon apukája irtó okos. Meg fogja oldani. Az óvadékot pedig ha nem tudja kifizetni, V anyukája biztos ad kölcsön neki. 
- Remélem - sóhajtott egyet. Lassan lélegezve pihent vállamon. Imádom amikor ilyen ártatlannak tűnik. Annyira sebezhető ilyenkor. Gyönyörű. Ajkai elváltak egymástól és úgy szuszogott tovább. Keze szorítása elgyengült és elaludt a vállamon. Újabb óra telhetett el mozdulatlanul, várva, hogy történjen valami. A fali órára tekintettem. Hajnali kettő van. Jimin még mindig szuszogott álmába, amin kénytelen voltam mosolyogni. Suga sóhajtva állt meg előttünk, majd leült mellém. 
- Nem nehéz ez nektek? - kérdezte. 
- Mármint micsoda? 
- Hogy titkolnotok kell, hogy együtt vagytok.. 
- Dehogynem az. De lehetetlennek tartom, hogy ne legyek vele. Nem bírnám ki Suga, szeretem őt. Mindennél jobban. És úgy érzem, hogy ha elkéne tőle valamiért szakadnom abba belepusztulnék - sóhajtottam Jiminre pillantva. 
- Még sose láttalak ilyennek Hobi. Mióta Jimin itt van, teljesen más vagy. Ilyen nagy hatással van rád? 
- Még sose voltam szerelmes ez előtt... 
- És mit szeretsz benne? - érdeklődött. 
- Huh. Igazából ez egy egész nehéz kérdés. Nem tudnám egész pontosan megfogalmazni soha, mert a leghelyén valóbb az lenne, hogy mindent. Szeretem a mosolyát. A nevetését. A hangját, az egész külsejét. Szeretem amikor zavarba jön, vagy amikor elönti a magabiztosság. Szeretem azt, hogy ilyen érzékeny. Egyszerűen megfogalmazhatatlan mi megy bennem végig amikor hozzám bújik. Az egész létét szeretem. Nem tudom megfogalmazni - sóhajtottam egyet, mire az eddig vállamon alvó szerelmem felemelte a fejét és egy csókot adott az arcomra, majd visszafeküdt. Összerezzentem és újra rákaptam a tekintetem. 
- Folytassátok csak - mondta mosolyogva - tetszett. 
- Te mióta vagy fent? - nevetett fel Suga 
- Csak egy ideje - sóhajtotta. Vállam felett a másik padon ülőkre tekintett. Mindketten aludtak egymáson feküdve - Jobban vannak? 
- A sírást abbahagyták mindketten... Aztán elaludtak - figyeltem őket én is. A folyosóról lassan kifordult két őr és minket kezdett bámulni. 
- Marha nagy szerencsétek van - intett az egyikőjük kezével a folyosó felé, ahonnan V és RapMon sétált ki, mögöttük szüleikkel. Mindhárman felpattantunk és egyszerre a nyakukba ugrottunk. Könny cseppek folytak végig arcunkon, majd kitörve az ölelésünkből szerelmeik elé térdeltek. Rap Monster végig simított Jin arcán, míg V egy apró puszit nyomott párja homlokára. Mindketten lassan kinyitották a szemüket és Jin sírva Rap Monster nyakába ugrott, aki fél kezével tartotta meg magát, hogy a nagy lendülettel ne essen hátra, Jungkook pedig ellökve Taet, a földön fekve ölelte magához. 
- Istenem nem hiszem el... - sírt Kook, V mellkasán. Rap Monster simogatni kezdte Jint, aki lassan abbahagyta a sírást. 
- Menjünk haza - utasított minket szigorúan NamJoon apja - készülj fel egy igen komoly beszélgetésre.


♦ Jimin Pov ♦ 


- Dehogynem az. De lehetetlennek tartom, hogy ne legyek vele. Nem bírnám ki Suga, szeretem őt. Mindennél jobban. És úgy érzem, hogy ha el kéne, tőle valamiért szakadnom abba belepusztulnék – költöttek fel Hobi szavai, amik után már csak színleltem alvásom. Iszonyatosan jól esett, amit mondott. Kíváncsi vagyok a folytatásra. 
- Még sose láttalak ilyennek Hope. Mióta Jimin itt van, teljesen más vagy. Ilyen nagy hatással van rád? 
- Még sose voltam szerelmes ez előtt... 
- És mit szeretsz benne? – érdeklődött Suga. 
- Huh. Igazából ez egy egész nehéz kérdés. Nem tudnám egész pontosan megfogalmazni soha, mert a leghelyén valóbb az lenne, hogy mindent. Szeretem a mosolyát. A nevetését. A hangját, az egész külsejét. Szeretem, amikor zavarba jön, vagy amikor elönti a magabiztosság. Szeretem azt, hogy ilyen érzékeny. Egyszerűen megfogalmazhatatlan mi megy bennem végig, amikor hozzám bújik. Az egész létét szeretem. Nem tudom megfogalmazni – sóhajtott egy nagyot miután befejezte mondandóját. Szemem sarkából már majdnem lefolyt egy könnycsepp, de kapva a pillanaton nem tudtam volna tovább színlelni alvásom ezért Hobi arcára pusziltam, amitől kissé összerezzent. 
- Folytassátok csak – mosolyogtam rájuk. 
- Te mióta vagy fent? - nevetett fel Suga. 
- Csak egy ideje – válaszoltam, majd szerelmem vállai fölött Jinékre pillantottam, akik egymásra dőlve aludtak. - Jobban vannak? 
- A sírást abbahagyták mindketten... Aztán elaludtak. 
A folyosóról lassan kifordult két őr és minket kezdtek bámulni. 
- Marha nagy szerencsétek van - intett az egyikőjük, kezével a folyosó felé, ahonnan V és RapMon sétált ki, mögöttük szüleikkel. Mindhárman azonnal felugrottunk és sírva nyakukba ugrottunk. Miután elengedtük őket szerelmeik elé térdeltek. Rap Monster végig simított Jin arcán, míg V egy apró puszit nyomott párja homlokára, amire mindketten lassan kinyitották a szemüket és Jin sírva Rap Monster nyakába ugrott, aki fél kezével tartotta meg magát, hogy a nagy lendülettel ne essen hátra, Jungkook pedig ellökve Taet, a földön fekve ölelte magához. 
- Istenem nem hiszem el... - sírt Kook, V mellkasán. NamJoon pedig simogatni kezdte párja arcát, akinek már öröm könnycseppek folytak végig arcán. 
- Menjünk haza - utasított minket szigorúan Rap Monster apja - készülj fel egy igen komoly beszélgetésre – fordult fia felé aki Jinnel összekulcsolt kézzel sétált mögöttük az ajtó irányába. Taehyung anyja, fia és Kook mögött sétált mi pedig hárman egymás mellett léptünk ki a rendőrségről körülbelül hajnali három óra tájékában. Hazavitt bennünket Rap Monster apukája majd elbúcsúzva a többiektől bementünk a házba. 
- Szóval mit is szerettél volna ma? – simult hozzám Hobi majd ajkaimra tapadva az ajtónak nyomott és vadul csókolni kezdett. Pólómat feltűrve hasamon simított végig majd derekamra markolva magához szorított és tagjaink összeértek, amitől belenyögtem csókunkba. 
- H-hob.. – váltam el ajkaitól egy pillanatra, de nem hagyta, hogy levegőt vegyek, mert ajkamra harapott és utat tört ismét a számba. Erőt véve magamon ellöktem magamtól, amire felhúzta szemöldökét. - Fáradt vagyok.. – hajtottam le a fejem, majd csuklómat megszorítva felvezetett az emeletre és az ágyamra lökve levette rólam a cipőm és lehúzta a nadrágom. – Hobi kérlek.. – próbáltam ellenkezni, de erőtlen voltam már hozzá. Felsőmet is eltüntette rólam, majd magáról is levette ruháit. 
- Nem, aludhatsz rendes ruhában – puszilt homlokomra majd mellém feküdt és ránk húzta takarómat.