Little Butterfly 2. Fejezet 3. Rész / Újra a törzshelyen

• ♦ Jimin Pov ♦
• - Jimin – hallottam meg egy halk hangot a nevemet mondva. – Jimin – szólított meg megint. – Jimin az isten szerelmére! – ugrottam fel, riadtan. Anya guggolt az ágy mellett. Morcosan ránéztem és elnevette magát. – beviszlek a suliba – mondta mosolyogva majd felállt és kiment a szobából. -Öltözz mert elkésünk! – kiáltotta még utoljára. Visszadőltem a párnák közé és nagy levegőt véve felkeltem. Szekrényemhez lépve ásítottam egy nagyot, majd kivettem belőle a Hobitól kapott felsőt, és egy farmert. Felvettem a ruhadarabokat, hátamra vettem a táskám és lementem a konyhába. - Apa? – kérdeztem, meg anya felé fordulva aki pont ekkor csomagolta be az ebédjét. - Hajnalban elment. - Nem mondott semmit? - Nem igazán csak annyit, hogy vigyázz magadra és hogy szeret – fordult felém mosolyogva. Bólogattam megértésképp és a bejárati ajtóhoz sétálva, felvettem a cipőimet. – Mehetünk? - Igen – s azzal kimentünk a házból, beszálltunk a kocsiba és a suli felé mentünk. - Vigyázzatok magatokra – mondta, még mielőtt kiszálltam volna a kocsiból. - Magunkra? - Te és Hoseok – húzta mosolyra száját. Kissé meglepődötten néztem rá, majd szótlanul kiléptem az autóból. - Jimin – vett észre Jungkook, aki egyedül álldogált a kapuban. Odasétáltam hozzá és szorosan megölelt. Most Tae biztos féltékeny lenne. - Hát a többiek? – néztem körbe és csak Sugán akadt meg a szemem aki Yoorával beszélgetett ismét a suli falánál. - Taehyung átment a pékségbe Jinnel – bökött fejével az úttest másik oldalán lévő kis boltra. – Rap Monster pedig a törzshelynél van. - Minek van ott egyedül? – lepődtem meg. - Ott hagyott még a múltkor valamit azt hiszem.. – ráncolta össze homlokát, közben megérkezett Hobi eléggé morcos arccal. - Sziasztok – köszönt nekünk, majd hozzám sétált és megölelt. - Hope, jól vagy? – pont ezt akartam kérdezni én is tőle de Kook megelőzött. - Igen, igen csak fáradt vagyok – nézett rám mosolyogva. Remélem nem azért fáradt mert nem tudott aludni a tegnapi dolgok miatt. - Jimiiin – fordult meg mindannyiunk a vékony hangra. - Victoria – mondta ki Hobi a lány nevét. - Nem hozzád szóltam – mondta gúnyosan szerelmemre nézve. Közelebb sétált hozzám én pedig hátrébb lépkedtem ahogy egyre csak közeledett.  - Csak nem félsz tőlem? – mondta mosolyogva amire megtorpantam egy helyben. Miért nem tud békén hagyni? Kezét végig simította karomon majd mikor dzsekim végéhez ért magához rántott.
   - Victoria szerintem tegnap el lett mondva, hogy le lehet kopni – húzta el tőlem Hoseok a lányt. Sóhajtottam egy nagyot, még mielőtt neki kezdtem volna mondandóba.
  - Vi..
  - VICTORIA – ordított felénk egy ismeretlen fiú a távolból majd közelebb sétált hozzánk és megragadta a lány kezét. Ezt a gyereket eddig még nem láttam itt sosem. Eléggé ki volt gyúrva. – Ha még egyszer hozzá nyúlsz – mutatott felém fenyegetően amire Hoseok még jobban dühbe gurult.
   - Mi lesz? – kérdezte meg ő.
  - Téged meg ki kérdezett? – lépett közelebb hozzá, amitől eléggé megijedtem.
  - Szerintem jobb ha most eltakarodsz innen és szorosabb pórázra fogod a kis cicukádat – sziszegte a fogai között Hoseok és ökölbe szorított karját, remegve tartotta maga mellett. Mellé léptem és vállát megfogva elhúztam az ismeretlen fiútól aki csak ciccentett egyet majd sarkon fordult Victoriával együtt.
   - Itt meg mi a franc történt? – kérdezte Taehyung aki Jinnel együtt vagy hat zacskót fogva lépett közénk.
  - Azt hiszem új ellenségünk van – mondta Hoseok még mindig dühösen.
  - Pff… ki mert velünk kikezdeni? – kérdezte Jin.
  - Nem ebbe a suliba jár, de láttam már ezt a gyereket régebben – mondta Hobi a fiú után nézve akinek már homályosan látszott az alakja Victoria mellett. Becsöngettek amire egy emberként megindultunk az épületbe. Felsétáltunk termeinkhez és elköszöntünk egymástól.
• ♦ Hoseok Pov ♦
• Az ébresztő hangom ismét hirtelen riasztott fel. Szemhéjamat valósággal fájt felnyitni a fáradtságtól. Hat óra. Alig két és fél órát aludtam egész este, ami biztos meg is látszott rajtam, mert úgy éreztem magam, mint egy zombi. Erőt vettem magamon és levánszorogtam a konyhába, majd gyorsan csináltam egy kávét, hogy segítsen a felébredésben. Nem jött össze. Apa jött ki a hálószobából ujját szája elé rakva, ezzel jelezve, hogy csendes legyek, mert anya még alszik. Ő is csinált magának egy kávét, aztán sóhajtva leült mellém.
  - Jól vagy fiam? Letörtnek tűnsz - mondta belekortyolva gőzölgő kávéjába. Hogy lennék jól, miután közölte velem, hogy nem anya az a bizonyos "nagy Ő" az életében?
  - Csak fáradt vagyok - tettem le a kezemben szorongatott poharat, majd felállva székemből a táskámért nyúltam és elindultam a suliba. Beérve csak Jungkookot és Jimint láttam.
  - Sziasztok - köszöntem és odasétáltam szerelmemhez egy ölelésre.
  - Hope jól vagy? - kérdezte Kook aggódó tekintettel. Gondolom kiült az álmatlanság az arcomra.
  - Igen, igen csak fáradt vagyok - mosolyogtam Jiminre.
  - Jimiiin - hasított végig az utcán egy éles hang, amire mindannyian megfordultunk.
  - Victoria - mondtam ki a lány nevét.
  - Nem hozzád szóltam - mondta gúnyosan, majd közelebb kezdett sétálni Jiminhez, aki egyre csak távolodott - Csak nem félsz tőlem? - mosolygott a lehető legbutábban, mire Jimin megtorpant.
  - Victoria szerintem tegnap el lett mondva, hogy le lehet kopni - ragadtam meg a karját a lánynak és lerángattam Jiminről. Nagyot sóhajtott szerelmem, majd szóra nyitotta a száját.
  - Vi... - VICTORIA! - vágott Jimin szavába egy ismeretlen férfihang. A hang felé nézve egy kigyúrt fiút vettünk észre - Ha még egyszer hozzá nyúlsz - mutatott fenyegetően a mellettem állóra, amitől ökölbe szorult a kezem és éreztem, hogy teljesen elönt az idegesség.
  - Mi lesz? - kérdeztem, mielőtt befejezhette volna mondatát.
  - Téged meg ki kérdezett? - lépett közelebb hozzám, amitől egész testemben megfeszültem. Karjaimat alig bírtam magam mellett tartani az idegességtől.
  - Szerintem jobb, ha most eltakarodsz innen és szorosabb pórázra fogod a kis cicukádat - sziszegtem a fogaim között, mire Jimin vállaimra simította a kezét és elhúzott az ismeretlen fiútól, mielőtt még kárt ettem volna abban a kibaszott macsó képében. Fél füllel még hallottam, ahogy ciccent egyet, majd mindketten elmentek.
  - Itt meg mi a franc történt? - lépett közénk Taehyung és Jin zacskókat szorongatva.
  - Azt hiszem, új ellenségünk van - morogtam még hallhatóan idegesen.
  - Pff... Ki, mert velünk kikezdeni? - kérdezte Jin.
  - Nem ebbe a suliba jár, de láttam már ezt a gyereket régebben - néztem a fiú után, akit már csak homályosan láthattam. Becsengettek és mindannyian bementünk saját termünkbe. Leültem a helyemre, de a tanár sehol nem volt. Eltelt körülbelül tíz perc, amikor éles sípolást hallottunk, majd megszólalt a suli rádióból egy rekedtes hang, valószínűleg az igazgató.
  "Figyelem figyelem! Jézusom most működik ez a szar? Világít a... Á igen. Na. Szóval - nevetett fel egy emberként az egész osztály - Mint eddig minden évben, idén is megtartjuk az úgy nevezett kincskereső pénteket... Jézusom de szar neve van... Szóval megtartjuk, hogy ezzel is fokozzuk bennetek a versenyszellemeteket és az önállóságotokat. A megszokott erdőbe megyünk ki, a feladat pedig az lesz, hogy minden ösvényen kettesével fognak haladni a párok, és az általunk eldugott zászlókat kell összeszednetek, majd szépen a kijelölt úton haladva két órán belül visszaérnetek. Aki a legtöbb zászlót találta, jutalomban fogjuk részesíteni. Az utatokban segítenek a fákon található színes formák, amiket ha követtek, biztonságban visszaértek. A szabályok a következők: Csak ketten haladhattok egy pályán. Nem vihettek telefont, vagy más elektronikus eszközt. Aki nem ér vissza két órán belül az kiesik és büntetésben részesül. Eltépett vagy gyűrött zászlót nem fogadunk el. És végül, aki nem jelenik meg, azt igazolatlan órával jutalmazzuk. Nos, igazából ennyi. Most pedig menjetek haza a megfelelő felszerelésért, hozzatok magatokkal inni, enni és szóljatok szüleiteknek. Két órára mindenki legyen az iskola előtt, és egy névsorolvasás után indulunk is. Köszönöm a figyelmeteket, szerezzetek magatoknak párt, és menjetek haza." - fejezte be mondandóját az igazgató, majd mindenki felugrott és kiviharzott a teremből. Rengetegszer megtettem már ezt az utat, volt, hogy egy évben háromszor is, ez által pontosan tudom, hogy hol vannak a zászlók eldugva. Kiléptem a teremből és egyből Jiminbe botlottam. - Szia - mosolygott, majd megölelt.  - Szia. Együtt megyünk jó? - kérdeztem. - Ennél romantikusabb kérésre számítottam... - nevetett fel. - Nem is tudom. - Bocsáss meg - mondtam, majd megszorítva kezét letérdeltem elé és mélyen kikerekedett szemeibe néztem - Park Jimin - kezdtem - gyűjtenél velem zászlókat? - kérdésemre visszafojtott mosollyal bólogatni kezdett és szabad kezét a szívéhez emelte, meghatottságot invitálva. A folyosón sétáló emberek harsányan felnevettek jelenetünkön, mire mi is mosolyogni kezdtünk. - Ömm... Oké - szólalt meg mögöttem egy ismerős hang. Megfordultam és Suga állt ott, felhúzott szemöldökkel - Ennél furább dolgot még nem láttam - mondta majd Yoora felé indult, hogy megkérje, tartson vele a zászlógyűjtögetésben. Felnevettünk, majd lassan felálltam és Rapmon jött oda hozzánk Jinnel. - Semmi kedvem zászlózni - mondta Jin. - Hazamentek? - kérdezte Rapmon ránk nézve. - Én biztos, hogy nem - ráztam meg a fejem majd Jiminre néztem. - Én maradok Hobival - mosolygott szerelmem. - Akkor maradunk mi is? - nézett mosolyogva Rapmonra Jin. - Ahogy szeretnéd - ölelte át a vállát Namjoon. - Srácok nem akartok inni? - ugrott hozzánk legfiatalabb tagunk maga mögött vonszolva Taehyungot. - Kook. Neked egyszer már megártott a pia. Még egyszer nem maradok veled - fonta össze karjait mellkasa előtt Nam. - Nem is csináltam semmit Namjoon... - Pucéran akartál leugrani az erkélyről miközben azt kiabáltad, hogy hiszel a csodában, és hogy tudsz repülni - nevetett fejét csóválva. - Mi? Erről miért nem szóltál? - nevetett Jimin, már szinte fulladozva. - Nem akartam kínos helyzetbe hozni Kookot - ölelte át az említett vállát. - Ne kezeljetek gyerekként - háborodott fel és kibújva Nam karjai alól hozzábújt Taehez. - De hiszen gyerek vagy - mosolygott halványan Jin. - Nem. És ha inni akarok, inni is fogok. Ha velem jöttök, ha nem - jelentette ki nemes egyszerűséggel. - Mit iszunk? - lépett mögé Suga. - Végre valaki, aki támogat - morogta Jungkook. - Ja, nem, te nem ihatsz, te még túl fiatal vagy - nevetett fel megveregetve a vállát. - Hagyjatok - nevetett most már ő is és megindult a kijárat felé. - Hova mész? - kérdezte meg V. - A törzshelyre. Inni. - Megyek veled - indult meg utána párja. - Megyek én is - futott oda Suga is. - Várjatok meg - mondta Jin és megragadva Rapmon csuklóját ők is utánuk mentek.
• ♦ Jimin Pov ♦ Taehyunggal leültünk a padjainkhoz, és furcsa mód egy tíz percig nem jelent meg egy tanár sem, majd az osztályfőnökünk lépett be szótlanul. Érkezése után alig öt másodperccel pedig megszólalt a suli rádió. ,,Figyelem, figyelem! Jézusom most működik ez a szar? Világít a... Á igen. Na. Szóval - nevetett fel Taehyung, amire az én arcomra is kiült egy kis vigyor. - Mint eddig minden évben, idén is megtartjuk az úgy nevezett kincskereső pénteket... Jézusom de szar neve van... Szóval megtartjuk, hogy ezzel is fokozzuk bennetekben a versenyszellemet és az önállóságotokat. A megszokott erdőbe megyünk ki, a feladat pedig az lesz, hogy minden ösvényen kettesével fognak haladni a párok, és az általunk eldugott zászlókat kell összeszednetek, majd szépen a kijelölt úton haladva két órán belül visszaérnetek. Aki a legtöbb zászlót találta, jutalomban fogjuk részesíteni. Az utatokban segítenek a fákon található színes formák, amiket ha követtek, biztonságban visszaértek. A szabályok a következők: Csak ketten haladhattok egy pályán. Nem vihettek telefont, vagy más elektronikus eszközt. Aki nem ér vissza két órán belül az kiesik és büntetésben részesül. Eltépett vagy gyűrött zászlót nem fogadunk el. És végül, aki nem jelenik meg, azt igazolatlan órával jutalmazzuk. Nos, igazából ennyi. Most pedig menjetek haza a megfelelő felszerelésért, hozzatok magatokkal inni, enni és szóljatok szüleiteknek. Két órára mindenki legyen az iskola előtt, és egy névsorolvasás után indulunk is. Köszönöm a figyelmeteket, szerezzetek magatoknak párt, és menjetek haza." - fejezte be mondandóját a rekedtes hangú... igazgató? Igazából nem hiszem, mert túl laza volt a beszéde. A fele osztályom azonnal fel is pattant az utasításra, és elhagyta a termet. Meg kell keresnem Hobit még mielőtt haza mennék. Taehyung engem követve kimentünk a helységből és a mellettünk lévő terem ajtajához sétáltam, amikor hirtelen pont ő fordult ki az ajtóból. - Szia – mosolyogtam rá és megöleltem. - Szia. Együtt megyünk jó? – kérdezte. - Ennél romantikusabb kérésre számítottam... - nevetettem fel. - Nem is tudom. - Bocsáss meg - mondta, majd megszorítva kezem letérdelt elém. Mégis mi a fenére készül itt a folyosó közepén? - Park Jimin.. gyűjtenél velem zászlókat? – kérdése elhangzása után nehezen tudtam visszafojtania nevetésemet, de poénból a szívem elé tettem a szabad kezem és bólogatni kezdtem. Vajon mi lesz akkor, ha ugyanígy letérdel elém és egy ennél jóval fontosabb kérdést fog majd feltenni. A mellettünk elhaladó diákok is felnevettek rajtunk. - Ömm... Oké – látott meg minket Suga, Hobi mögött. - Ennél furább dolgot még nem láttam - mondta felhúzott szemöldökkel majd Yoora felé indult, meg aki nem messze volt egy lánnyal. Felnevettünk mi is szerelmemmel majd lassan felállt. Rap Monster és Jin jött felénk. - Semmi kedvem zászlózni - mondta Jin. - Hazamentek? - kérdezte Rapmon ránk nézve. - Én biztos, hogy nem - ráztam meg a fejét Hoseok majd rám nézett. - Én maradok Hobival – mosolyogtam rá. - Akkor maradunk mi is? - nézett mosolyogva Rapmonra, Jin. - Ahogy szeretnéd - ölelte át a vállánál Nam. - Srácok nem akartok inni? - ugrott hozzánk Jungkook, maga mögött Tae csuklóját fogva.  - Kook. Neked egyszer már megártott a pia. Még egyszer nem maradok veled - fonta össze karjait mellkasa előtt Namjoon. - Nem is csináltam semmit Namjoon... - Pucéran akartál leugrani az erkélyről miközben azt kiabáltad, hogy hiszel a csodában, és hogy tudsz repülni - nevetett fejét csóválva, amire hangosan én is felnevettem. - Mi? Erről miért nem szóltál? – nevetettem tovább. - Nem akartam kínos helyzetbe hozni Kookot – ölelte át az ő vállát. - Ne kezeljetek gyerekként - háborodott fel és Nam karja alól kibújva, párjához bújt. - De hiszen gyerek vagy – mosolygott Jin. - Nem. És ha inni akarok, inni is fogok. Ha velem jöttök, ha nem - jelentette ki határozottan. - Mit iszunk? - lépett mögé Suga aki Yoora nélkül tért vissza közénk. - Végre valaki, aki támogat – mondta Kook. - Ja, nem, te nem ihatsz, te még túl fiatal vagy - nevetett fel Suga megveregetve az előtte álló vállát. - Hagyjatok - nevetett most már ő is és a kijárat felé indult. - Hova mész? - kérdezte V utána kiabálva. - A törzshelyre. Inni. - Megyek veled – szaladt utána párja. - Megyek én is - futott oda Suga is. - Várjatok meg - mondta Jin és Rap Monster csuklóját megfogva utánuk mentek. Hobi kérdőn rám nézett, amire megrántottam a vállam néma kérdésére válaszolva. - Lassítsatok - szóltam utánuk és végül melléjük értünk. Átsétáltunk a romos és dohos házba, amit még most sem igazán értek miért pont egy ilyen hely a törzshelyünk. Jungkook azonnal felszaladt az emeletre a piákért és két vodkás üveggel a kezében tért vissza. Az egyiket Hobinak adta a másikat pedig magánál tartotta és egyedül kezdett bele a megivásába. Leültünk a poros földre és a mögöttem lévő szakadt kárpitú kanapé széléhez dőltem. Jin és Namjoon összebújva ültek egymás mellett előttünk, néha egy-egy csókot váltva akárcsak én és Hobi. Taehyung Jungkook mellett ült. Kook pedig a falnak dőlve itta az üveg tartalmát. Suga pedig nem messze ült tőlünk Hobi felől. - Ne igyunk sokat – mondta Hoseok. - valahogy ki kéne bírnunk a mai napot. - Ezt Kooknak mond - morogta V felpillantva szerelmére. - Még alig ittam - forgatta a szemét. - Suga, mi van veled mostanában? Alig látunk – fordult Suga felé Jin. - Most barátnője van, éppen nem érdekeljük – mosolygott az említettre Hoseok, szemet forgatva. - Ez csúnya volt. Tudod milyen sokat vártam, hogy együtt lehessünk? – szólalt vissza Yoongi. - Három napot? – kérdezett vissza a mellettem ülő, amire mindannyian felnevettünk. - Ne bántsatok már. Olyan régen volt komoly kapcsolatom. - Ez igaz. Általában az első menstruációs héten dobni szokta a csajokat – jelentette ki Rapmon, vállát megrántva majd elmosolyodott. - Ti élvezitek, hogy piszkáltok? - Igen - válaszoltuk kórusba, amire hangos nevetésbe törtünk ki. Legalább még tíz percig piszkálták Yoongit a többiek, amiken jókat nevettem. - Egyébként...tényleg úgy érzitek, hogy hanyagollak titeket? – kérdezte Suga, elkomorodva. - Néha. De elnézzük neked – veregette meg Hope, Suga vállát. Hosszú csönd ült közénk, amikor ezt a szótlanságot megtörve, Kook mászott rá V-re puszilgatva és ölelgetve. - Szeretlek T-Taehyung - dadogta Kook ügyet sem vetve ránk. - Jungkook, tiszta részeg vagy, fejezd be - lökte le magáról szerelmét V. - Ne csináld ezt velem! Miért töröd össze a szívem? Nem szeretsz engem? Azért mert ittam? Esküszöm, hogy nem lesz, többet ilyen bocsájts meg Tae ké-kérlek - könyörgött neki. - Szeretlek te bolond, de tiszta részeg vagy. - Azért ez így nem teljesen igaz - háborodott fel és egy kicsit eltávolodott tőle. - szeretlek. Nagyon. Nagyon, nagyon, nagyon - mondta, majd újra a nyakába mászott és csókolgatni kezdte. - Oké mit kezdjünk vele? – kérdezte Hoseok egy nagyot sóhajtva. - így nem vihetjük el. - Pedig muszáj lesz - próbált elválni Kooktól Tae - van egy csomó igazolatlan órája. Nem akarom, hogy megbukjon. - Akkor megoldjuk valahogy - dörzsölte meg Nam a homlokát sóhajtva. - De TaeTae te nem is szeretsz mááár – kezdett el sírni Jungkook amire nem csak mi de párja is kikerekedett szemmel néztünk rá. - Jungkook – vette tenyere közé az arcát V és egyenesen a szemébe nézett. – Nagyon, nagyon szeretlek, téged nyugodj meg – törölte le hüvelykujjával a könnyeit, majd megölelte amire Kook szipogva mellkasához bújt, majd hirtelen felpattant. - Valamit el akarok törni – kezdett keresgélni maga körül erre való dolgokat. – valamit kurvára el akarok törni – kezdett dühbe gurulni majd meglátta Suga kezében a vodkás üveget és imbolyogva megindult felé, hogy elvegye tőle. Yoongi azonnal eltartotta maga mellé az üveget és mire Kook odaért felbukott a lábában és Sugára esett, ami láttán mindannyian felnevettünk. - Taehyung szedd le rólam a nejed és vigye fel valamelyikőtök az üvegeket – mindannyian felpattantunk és összeszedtem a két vodkás üveget, amit kivittem a szobából. - HOL A VODKÁM? TAEHYUNG SZERESSÉL MÁR – kiabálta, a legfiatalabb amikor már sikerült a többieknek felállítaniuk. - Jungkook nagyon szeretlek csak.. – esett össze a legfiatalabb tagunk. – Istenem Kook soha többet nem ihatsz! – mondta fejét csóválva V és újra talpra állította, Jin segítségével. - Pff nem te mondod meg – feleselt vissza párjának. V és Jin szótlanul a kanapéhoz vitték és lassan lefektették rá. – én nem vagyok álmos anya! – nézett Jinre Jungkook aki felhúzott szemöldökkel nevetett vissza rá. - Ha aludna, pár órát talán felszívódna benne egy kicsit az alkohol, vagy valamit ennie kéne addig – mondta Hobi mellettem, karba tett kézzel. - Majd alszik a buszon, mert már lassan mennünk kéne vissza, mert egy óra múlt – nézett RapMon a kezében lévő telefon képernyőjére. - Uh, bassza meg – fogta meg a fejét V. - Nem akarok feküdniiii – mondta nyűgösen Jungkook és felült. - Akkor ne feküdj, csak maradj egy helyben – mondta Rapmon – mert ha felállsz, akkor már tudsz futni is… - És az akkor ki tudja, mi történne – fejezte be a mondatot Jin. - Srácok már háromnegyed van – mondta Suga, karórájára nézve. - Aishh. Jeon Jeonguk megkeseríted az életünk és a magadét is – mondta Tae majd párja karját megfogva áttette az ő vállán így könnyebben felállítva a helyéről. – menjünk – mondta majd elindult vele a kijárat felé. - Basszus ennek nem lesz jó vége – mondtam utánuk nézve, majd kimentünk mi is a házból és a suli elé mentünk vissza ahol már hatalmas tömeg várakozott.
• ♦ Hoseok Pov ♦
• Kérdőn néztem Jiminre, mire megrántotta vállát, jelezve, hogy felőle mehetünk.- Lassítsatok - értünk melléjük végül. Átsétáltunk az elhagyatott házba, ahol Jungkook rögtön az ágy alatti piák után nyúlt és két Vodkás üveget húzott elő. Az egyiket ideadta, hogy adjuk csak körbe nyugodtan, a másikat pedig magához vette és magányosan iszogatni kezdett, mint azt múltkor is tette. Leültünk a földre egy kis körbe és párszor körbe adtuk az üveget egymás között. Jin és Rapmonster összegabajodva ültek, néha egy egy csókot adva a másiknak, csak úgy, mint én meg Jimin. - Ne igyunk sokat - mondtam - valahogy ki kéne bírnunk a mai napot. - Ezt Kooknak mond - morogta szerelmét bámulva V. - Még alig ittam - forgatta a szemét. - Suga, mi van veled mostanában? Alig látunk - mondta Jin. - Most barátnője van, éppen nem érdekeljük - mosolyogtam szem forgatva. - Ez csúnya volt. Tudod milyen sokat vártam, hogy együtt lehessünk? - Három napot? - kérdeztem vissza, mire a többiek csak nevetni kezdtek.  - Ne bántsatok már. Olyan régen volt komoly kapcsolatom. - Ez igaz. Általában az első menstruációs héten dobni szokta a csajokat - rántotta meg a vállát Rapmon. - Ti élvezitek, hogy piszkáltok? - Igen - válaszoltuk kórusba, amire hangos nevetésbe törtünk ki. Eltelt egy tízperc amíg tovább piszkáltuk Sugát, aztán nevetgéltünk tovább minden apróságon. - Egyébként... - kezdte Suga - tényleg úgy érzitek, hogy hanyagollak titeket? - Néha. De elnézzük neked - veregettem meg a vallat. Hosszú csönd ült közénk, amikor Jungkook odamászott V-hez és ölelgetni, meg puszilgatni kezdte. - Szeretlek T-Taehyung - dadogta Kook, mit sem törődve velünk. - Jungkook, tiszta részeg vagy, fejezd be - lökte le magáról szerelmét V. - Ne csináld ezt velem! Miért töröd össze a szívem? Nem szeretsz engem? Azért mert ittam? Esküszöm hogy nem lesz tobbet ilyen bocsájts meg Tae ké-kérlek - könyörgött legfiatalabb tagunk. - Szeretlek te bolond, de tiszta részeg vagy. - Azért ez így nem teljesen igaz - háborodott fel. - szeretlek. Nagyon. Nagyon, nagyon, nagyon - mondta, majd újra a nyakába mászott és csókolgatni kezdte. - Oké mit kezdjünk vele? - kérdeztem sóhajtva - így nem vihetjük el. - Pedig muszáj lesz - próbált elválni Kooktól Tae - van egy csomó igazolatlan órája. Nem akarom, hogy megbukjon. - Akkor megoldjuk valahogy - dörzsölte meg Nam a homlokát sóhajtva. - De TaeTae te nem is szeretsz mááár - nyögdécselt Jungkook, majd sírni kezdett. Mindannyian kikerekedett szemekkel bámultunk rá. - Jungkook, nagyon, nagyon szeretlek téged, nyugodj meg - fogta két tenyere közé V szerelme arcát, majd letörölte arcáról a kigördülő könnycseppjeit. Kook párja mellkasához bújt és halkan szipogni kezdett, majd hirtelen felugrott. - Valamit el akarok törni - mondta izgatottan - valamit kurvára el akarok törni - kezdett dühbe gurulni, majd a Suga kezében szorongatott vodkás üveg felé kezdett sétálni imbolyogva. Yoongi azonnal eltartotta magától az üveget és mire Jungkook odaért felbukott a lábára és Sugára esett, amin mindannyian felnevettünk. - Taehyung szedd le rólam a nejed és vigye fel valamelyikőtök az üvegeket - morogta Suga. Felugrottunk és amíg Jimin felvitte az üvegeket, felállítottuk Kookot - HOL A VODKÁM? TAEHYUNG SZERESSÉL MÁR - kiabálta legfiatalabb tagunk. - Jungkook nagyon szeretlek csak... - kezdte, majd összeesett az említett - Istenem Kook soha többé nem ihatsz! - mondta V Jin segítségével újra felállítva. - Pf nem te mondod meg - feleselt vissza Jungkook. Tae és Jin a kanapéhoz vitték és lefektették rá. - én nem vagyok álmos anya! - nézett Jinre, aki harsányan visszanevetett rá. - Ha aludna pár órát, talán felszívódna benne kicsit az alkohol, vagy valamit ennie kéne addig - javasoltam. - Majd alszik a buszon, mert már lassan mennünk kéne vissza, mert már egy óra múlt - bámult Namjoon a kezében tartott telefon képernyőjére. - Uh, bassza meg - fogta a fejét V. - Nem akarok feküdniiii - nyavajgott Jungkook és felült. - Akkor ne feküdj, csak maradj egy helyben, mert ha felállsz már tudsz futni is... - mondta Rapmon. - És akkor ki tudja mi történne - fejezte be párja mondatát, Jin. - Srácok - kezdte Suga karóráját bámulva - már háromnegyed van. - Aishh. Jeon Jeonguk megkeseríted az életünket és a magadét is - Mondta V, majd Kook karját saját vállára helyezve nehezen felállította. - menjünk - majd elindult vele a kijárat felé. - Basszus ennek nem lesz jó vége - mondta Jimin és elindultunk utánuk a suli felé, ahol már egész nagy tömeg várakozott.
•